Fotó Videó blog

Minden, amit tudni szeretnél a fotózásról, videózásról

A fényképezés szentháromsága: rekesz, záridő és fényérzékenység

2017. április 26. 13:25 - Bogicz

„Részt vettem egy gyorsolvasó-tanfolyamon. A Háború és békét nem egészen 20 perc alatt olvastam el. Az oroszokról szól.” Biztos ismered ezt a Woody Allen-poént. Röviden én is összefoglalnám a mai bejegyzést: az expozíció, a blende, a záridő, a fényérzékenység mind-mind a fényről szól.

fotosuli13.jpg

Most, hogy ezt tisztáztuk, mehetünk is fotózni. A legtöbb mai digitális gép megbízhatóan elketyeg az automatikus beállításokkal is, minek akkor mélyebben belemenni a fényképezés technikai részleteibe?

Természetesen megteheted, hogy mindent a géped automatikus beállításaira bízol. De így hamar bele fogsz futni olyan helyzetekbe, amikor a géped nem alkalmazkodik jól a körülményekhez. Sok csalódásban lehet részed, különösen, hogy nap mint nap számtalan jól elkészített és kidolgozott képet látsz a sajtóban vagy a reklámokban. Akkor a Te képeid miért életlenek és fakók? És miért zöldek a családtagjaid a szülinapi torta körül, világító piros szemmel?

És persze elveszted a kreatív lehetőségeidet, ha nem tudsz belenyúlni az elkészülő képekbe. Nem tudsz tudatosan hangulatot teremteni vagy megörökíteni olyasmit is, amibe az automatikus módnak és az előre beállított úgynevezett „preset”-eknek (adott témára vagy fotózási helyzetre optimalizált beállítási sémáknak) beletörik a bicskája.

Úgyhogy lássunk mégiscsak neki, beszéljük át az alapfogalmakat. Jó részüket biztosan hallottad már, csak talán nem ismered pontosan a jelentésüket és az összefüggéseiket.

EGY DOBOZ ÉS EGY LYUK

A fényképezés alapmodellje a camera obscura, a „sötét doboz”. Ha fogsz egy nagy fém kávésdobozt, az egyik oldalára gombostűnyi lyukat fúrsz, a másik oldalára belül fényérzékeny anyagot teszel, majd egy kis ideig hagyod, hogy a fény beáramoljon a lyukon, akkor a külvilág képe fejjel lefelé megjelenik a doboz belsejében, és „lecsapódik” a fényérzékeny papíron. Ha előhívod, ott lesz.

fotosuli2.png

Egy többmilliós Nikon vagy Phase One gép egy csöppet bonyolultabb ennél a kávésdoboznál, de a lényeg ugyanaz. A fény áthalad egy szűk résen, és a résen túl valami érzékeli. Analóg fényképezés esetében ez a valami a filmkocka (vagy pedig egy érzékenyített üveglap, fémlap). A digitális gépben nincs film, helyette egy fényérzékeny digitális egység fogja fel az objektíven át bejutó fényt.

Az érzékelő a fénymennyiségre vonatkozó információt továbbítja a processzornak, mégpedig pixelek (képpontok) szerint. CCD vagy CMOS: valószínűleg hallottad már a két rövidítést, ezek a digitális érzékelő egységek alaptípusai. (Előnyeikről és hátrányaikról később még beszélünk.) Azok az adatok, amelyeket az érzékelő lapocska rögzít, nyers, feldolgozatlan adathalmazba kerülnek – a RAW-formátumú fájlba. A RAW tényleg nyers, kicsit még főzni kell, hogy fogyasztható legyen: a fényképezőgép processzora és beépített képfeldolgozó szoftvere kiköszörül rajta egy sor hibát, csak azután menti el a memóriakártyára. Például felismeri, hogy hol vannak halott pixelek az érzékelőn, hol van intenzív képzaj a nyers képen, illetve dicséretes önkritikával korrigálja a készülékre jellemző leképezési hibákat is. A fogyasztásra kész fájltípus, amelyben végül hozzáférhetsz a képhez, többnyire az elterjedt JPG vagy TIFF.

closeup-of-full-frame-camera-sensor.jpg

Ebben a blogban alapvetően a digitális fényképezéssel foglalkozunk. Analóg képanyagokat is fogunk mutatni, de a Fotósuli célja az, hogy megtanítson a digitális gépek használatára.

EXPOZÍCIÓ ÉS EXPONÁLÁS

Exponálni: szó szerint azt jelenti, hogy kitenni valamit valaminek. Ebben az esetben a fényérzékeny anyagot teszed ki annak a megrázkódtatásnak, hogy találkozzon a fénnyel. Megnyomod a gombot a fényképezőgépeden – azaz exponálsz –, és beárad a fény.

Az „expozíció” szó jelentése viszont nem csak annyi, hogy „a gomb megnyomása”. Nem, expozíció alatt azt is értjük, ahogyan és amennyire a fényérzékeny anyag ki van téve a fényhatásnak. Adott fényérzékenységű anyagnál az expozíció mértéke a bejutó fény erősségétől és a megvilágítás időtartamától függ.

A jól exponált kép az, amelyen megfelelőek a fényviszonyok, és ennek köszönhetően pont olyan mértékben látszanak a részletek a kép egyes területein, amennyire szeretnéd, hogy látsszanak. Általánosságban igaz, hogy akkor találtad el jól az expozíciót, ha a kép sötét és világos részein egyaránt látszanak részletek. Ehhez három paraméternek kell rendben lennie, azaz ezeket kell átgondolnod a kép készítése előtt. Ez a szentháromság a rekesz, a záridő és a fényérzékenység.

fotosuli10.jpg

BLENDE, AVAGY REKESZ

A fotózás és filmezés nyelve olyan, mint a kikötők nyelvi kavalkádja: magyar, német és angol kifejezések kavarognak, részben átfedésben egymással, helyesen és helytelenül, csak közben nincs átható halszag. Ne hagyd, hogy a sokféle terminológia megzavarjon, tanuld meg, hogy mely kifejezések egyenértékűek!

A blende ugyanaz, mint a rekesz. A fényképezőgépek egyik alkatrésze: egy szabályozható nagyságú rés az objektíven belül. Emlékezz vissza a kiindulásunkra, a camera obscurára: a fényképezés technikai fejlődésével az a bizonyos lyuk változtatható méretű lett. Ez a blende. Segítségével szabályozhatóvá vált, hogy milyen mennyiségű fény jusson át az objektíven. Az áthaladó fénymennyiség alapvetően befolyásolja az expozíciós értéket.

fotosuli4.jpg

A mai digitális gépeknél általában kicsi lemezekből és az őket mozgató rendszerből áll a blende. Olyan megoldás is létezik, hogy egy fekete lemezen eltérő méretű lyukak vannak, azok között vált a gép, kiválasztva az éppen szükséges blendenagyságot (azaz rekeszértéket).

A rekeszérték vagy rekeszszám azt mutatja, hogy mekkora ez a nyílás. És most jött el az ideje, hogy elkezdd megszokni a fényképezés sajátos számrendszerét. A szabványos blendeértékek a következők: 1; 1,4: 2; 2,8; 4; 5,6; 8; 11; 16; 22; 32; 45; 64; 128. Ezt egy idő után álmodból felébresztve is tudni fogod – nem úgy, mint anno a matek érettségi tételeit. Az igazi trükk az benne, hogy minél nagyobb a szám, annál kisebb a lyuk, amelyet jelöl. Az alábbi ábrán ezt láthatod:

fotosuli3.png

Hogy egy kicsit még folytassuk a számolgatást, modern gépeken a fenti számsor szabványos rekeszértékein kívül 1/2 és 1/3 lépésekben köztes értékeket is meg tudsz adni beállításkor.

Az, hogy hány blendeértékre képes a géped, azaz mennyire tudja kinyitni vagy összeszűkíteni a pupilláját, az objektív típusától függ. A kompakt gépek, amelyeknek az objektívja nem cserélhető, illetve a tükörreflexes gépek felé átmenetet jelentő bridge-készülékek általában 2 és 4 közötti szabványos blendeértéket tudnak átfogni. A komolyabb gépeknél ez az átfogás jóval nagyobb, viszont ez ott már attól is függ, hogy milyen objektívet teszel rá.                                                 

Mi függ a blendenyílástól? Mindenekelőtt a mélységélesség. A következő bejegyzésben részletesebben beszélünk erről. Most röviden annyit, hogy minél jobban nyitva van a rekesz, akkor annál kisebb mélységben lesz éles a képed. Míg ahogy szűkül a nyílás, úgy lesz egyre nagyobb tér éles a képen. Ez egyrészt azért fontos, hogy minden éles legyen a képen, amit élesen szeretnél megmutatni – és remek kompozíciós lehetőségeket is rejt. Például egy portrénak jót tesz, ha csak kis mélységben éles. Azaz maga az arc pontosan, élesen látszik, a mögötte lévő háttér viszont festőien elmosódik (ami amúgy sok selfie-nek is nagyon jót tenne).

fotosuli6.jpg

ZÁRIDŐ, AVAGY ZÁRSEBESSÉG

Tehát a blende azt szabályozza, hogy mennyi fény jut az objektíven át az érzékelőre. Na, a záridő is ugyanezt, csak más aspektusból. Ha a rekeszérték a nyílás nagyságát mutatja, akkor a záridő azt, hogy mennyi ideig van nyitva az a lyuk.

Százhúsz évvel ezelőtt ez úgy nézett ki, hogy a városi fényképész leültette a fényképeszkedni vágyó katonát és cselédlányt, érzékenyítette az üveglemezt, élességet állított, majd azt mondta a párocskának, hogy ne mozogjanak. Ők komoly arccal néztek az objektívbe, a fényképész pedig hangosan elszámolt vagy harmincig, majd visszatette az objektívsapkát, azaz „elzárta” a fényt. Ami akkor akár több percig is eltartott, arra ma többnyire a másodperc töredékrésze elég. Ez a záridő.

fotosuli12.jpg

A záridő tehát az az érték, hogy milyen hosszan van nyitva a blende, mennyi ideig zajlik maga a fényképezés. Minél hosszabb ez az idő, annál több fény tud átjutni az objektíven. És nem mellékesen annál több dolog tud megváltozni a fényképezőgép objektívje előtt. Hosszú záridőnél a modelled, mondjuk a kutyád simán ki is sétálhat a képről, elmosódó szellemképet hagyva maga után. Ha a katona és a cselédlány sokat (és jó ütemben) mocorogtak, akkor akár két-két fejük is lehetett a képen.

A hosszú záridő az elmosódó alakzatoknak és a telő idő leképezésének a kulcsa. Ha például fényfestést fényképezel, vagy azt, hogy hogyan mozognak a csillagok az égen, akkor szélsőségesen sokáig érdemes nyitva hagynod a blendét. A rövid záridő ezzel ellentétben a pillanat megfagyasztásának eszköze. A sportfotók jellemzően nagyon rövid záridővel készülnek, azaz a blende csak nagyon rövid ideig van nyitva.

fotosuli7.jpg

Persze mint mindennek az életben, a szélsőséges záridőnek is következményei vannak. Ha nagyon rövid (a másodperc 1/1000 részénél is rövidebb) záridőt használ valaki – például egy sportfotós, aki azt szeretné megörökíteni, ahogy a távolugró becsapódik a homokba, és a homokszemcsék repülnek körülötte –, akkor annak rengeteg fényre lesz szüksége. Leginkább nagyteljesítményű vakukra. Nagyon hosszú záridőhöz pedig mindenképpen kell egy állvány vagy valamilyen más stabil alátámasztás, hogy a fényképezőgép végig egy helyben maradjon.

A záridővel való játékról a későbbiekben bővebben beszélni fogunk, annyit jegyeznék még meg, hogy éjszakai felvételeknél muszáj hosszú záridőt használni, hogy megfelelő mennyiségű fényt gyűjts be. De addig is ismerkedj meg újabb számsorral, a szabványos záridőkkel: 30, 15, 8, 4, 2, 1, 1/2, 1/4, 1/8, 1/15, 1/30, 1/60, 1/125, 1/250, 1/500, 1/1000, 1/2000 és 1/4000 s, azaz másodperc hosszú lehet a záridő a gépek beállítási lehetőségei szerint. Emellett a legtöbb digitális fényképezőgép köztes beállítási lehetőségeket is kínál, 1/2-es és 1/3-os léptékben.

Záridő vagy zársebesség? Mindkét szó használatos. Angolul shutter speed, ezért mostanában egyre elterjedtebb a zársebesség kifejezés, bár a digitális gépeknél már nem a becsukódás sebességét állítjuk be, hanem az nyitva tartás idejét. Ebbe szépen bele lehet kavarodni, mert a „nagyobb zársebesség” kifejezés, ha logikusan belegondolunk, kisebb záridőt kéne, hogy jelentsen. (Ha valami nagyobb sebességgel zárul, akkor rövidebb idő alatt záródik be.) De általában mindenki a szám nagyságára gondol, amikor azt mondja, hogy nagyobb vagy kisebb. Szigorúan logikai alapon: nagyobb záridő = kisebb zársebesség = hosszabb ideig van nyitva a blende.

FÉNYÉRZÉKENYSÉG, AVAGY ISO

Amiről eddig beszéltünk, azaz a rekeszértéket és a záridőt az analóg gépeken is módosítani lehetett. A fényérzékenységet viszont csak a digitális gépeken lehet tetszés szerint változtatni. Na jó, macerásan ugyan, de az analóg gépeknél is lehetett, a befűzött film cseréjével. Eredetileg ugyanis a fényérzékeny anyag, vagyis a huszadik század jelentős részében a film fényérzékenységére utalt ez a fogalom.

Hány „izós”, hány „asás” a film... Emlékszel még ezekre a kifejezésekre? (A Napirajz egyik örökbecsű poénja is ezt a nosztalgiát mutatja be.) Digitális gépeknél nem a film, hanem a fényérzékelő lap érzékenységéről van szó, ami nem adott, hanem bizonyos tartományon belül módosítható. A fényérzékenység mértékét ma az úgynevezett ISO-szám mutatja a digitális univerzumban. (ISO, egy különféle szabványokat kidolgozó szervezet, az International Organization of Standardization neve után.)

Minél érzékenyebb a fényre az érzékelő, annál kevesebb fényre van szükség a jól exponált képhez. Kevesebb idő is elég a megfelelő megvilágításhoz, márpedig akkor nagyobb mélységélességű (kisebb blendéjű) és rövidebb záridejű képeket készíthetsz.

fotosuli8.jpg

Hát ez csodás, akkor használjunk mindig magas ISO-értéket, legyen olyan érzékeny a gép, mint egy kamaszlány, és annál több játékterünk marad a többi paraméternél! De sajnos ez nem így megy, ebben is van egy kis bonyodalom, mint általában a vonzó dolgokban. Minél nagyobb az ISO-érték, azaz minél magasabb a fényérzékenység, annál szemcsésebb, zajosabb lesz a kép. A filmes időkben is így volt, és más okból ugyan, de a digitális gépeknél is. Van, ami nem változik.

A digitális gépekben ugyanis elektromos úton erősítik fel a képérzékelő jelét, a felerősítés pedig zajosodáshoz vezet. Persze ez nagyban függ a fényképezőgéped árától. Ha olcsóbb mobillal fotózol, akkor sok jóra ne számíts ezen a téren, az abba tett érzékelő zajosabb, mint egy középkategóriás digitális gépé. Bár ez folyamatosan javul a fejlesztések hatására.

Mindenesetre minden gépnek van egy ideális ISO-érzékenységi értéke, ahol a legkevésbé zajos képet produkálja. 100-200 táján szokott lenni. Tapasztald ki tudatosan, hogy hány ISO-nál van ez az áldott állapot, és hogyan viselkedik a gép nagyobb érzékenységnél: készíts különböző megvilágítási viszonyok mellett teszképeket az egyes, főleg a magasabb ISO-értékeken, és ítéld meg, hogy mit tartasz még elfogadhatónak. A komfortzónájából csak akkor mozdítsd ki a gépet, ha a helyzet megköveteli.

fotosuli9.jpg

De mi a baj azzal, ha zajos, szemcsés a kép? Az, hogy életlennek tűnik. Hacsak nem építed az egész életművedet erre a stílusra, a kép nézőjében azt az érzetet fogja kelteni, hogy nem sikerült fókuszálnod. Természetesen vannak helyzetek, amikor nem lehet vagy nem kell elkerülni ezt a hatást. Fekete-fehér képeknek például néha egészen jót tesz ez a látványvilág, szomorkás, nosztalgikus hangulatot ad nekik. Számtalan gyakorlati oka is lehet annak, hogy éppen nem vakuzhatsz, viszont valahogy fényhez kell jutnod – például egy előadáson, állatot vagy csecsemőt fotózva. (Balesetet is okozhat, ha valakinek belevakuznak a szemébe, csecsemőt és állatot pedig nem kínzunk ezzel!) Ilyenkor emelned kell az ISO-értéket. A baba attól még látszani fog a képen. Ha jó a kép, akkor nem baj, ha van egy kis zaj.

Sőt, igazából mindig van képzaj, a kérdés csak az, hogy mennyi látszik belőle. Ha sötét témát fotózol, ott szembetűnőbb a zaj, mint ha a hajnali eget szeretnéd megörökíteni nagy ISO-val. Az utóbbinál ugyanis a képzaj mellett ugyanolyan intenzitású vagy még intenzívebb korrekt képpontok is lesznek – hiszen a fényes eget fotózod, sok a foton.

Tehát összességében hiába vonzó a nagy érzékenység, általában épp az ellentétére érdemes törekedni: próbálj minél alacsonyabb ISO-érték mellett fotózni, amelyhez még találsz megfelelő blende- és záridő-beállítást. Ezekre az összefüggésekre később több példát is megnézünk. Jöjjön a mai harmadik (és utolsó) számsor. A szabványos ISO értékek a következők: 100, 200, 400, 800, 1600… A maximális érték gépfüggő. Minél magasabb az ISO, annál érzékenyebb a „film”.

photfotography-shutter-speed-aperture-iso-cheat-sheet-chart-fotoblog-hamburg-daniel-peters.jpg

Daniel Peters infógrafikája a blende, záridő és ISO lehetőségeiről.

Mára ennyi elég is. Írd le százszor a számsorokat, gondolkodj el a többin, és nemsokára folytatjuk a mélységélességgel és azzal, hogy a blende, a záridő és a fényérzékenység hányféle variációban kergetőzhet egymással, mint egy halom kismacska.

 

 

51 komment
Címkék: fotósuli

A bejegyzés trackback címe:

https://fotovideo.blog.hu/api/trackback/id/tr4012455837

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Oleg Gontar 2017.04.27. 11:42:22

Az erzekenyseget nem neveznem a szentharomsag reszenek. Az csak kiterjesztesi lehetoseg, hiszen nincs hatassal a szenzorra juto feny mennyisegere. Helyebe a megvilagitast tennem (nap, studio lampak, vakus, stb)

MonsieurCubée 2017.04.27. 11:44:54

Próbálok elmélyedni a témában, sokat olvastam már róla és őszintén szólva ez az egyik legjobb írás eddig. Megvannak a szakkifejezések, de abszolút érthető módon el is vannak magyarázva. Nem sok, nem kevés, szerintem pont a megfelelő mennyiségben.

Köszönöm!

mpl 2017.04.27. 12:52:47

@Oleg Gontar:
ha hallgattál volna...
az, hogy mivel világítassz, semmilyen összefüggésben nincs a megvilágítás mértékével. A tekesz és az idő a megvilágítás mértékét adja, az érzékenység pedig azt, hogy mennyit hasznosít ebből a fényérzékeny réteg

rockjano 2017.04.27. 13:17:38

Meglepően jó írás kezdőknek!!!

Annyit tennék hozzá hogy a magas ISO nemcsak a zajt növeli de csökkenti a tónusterjedelmet is ez néha még nagyobb baj is (zajt elég jól lehet szűrni a hiányzó tónusok nagyobb gáz)

Gratulálok az íráshoz jó lenne ha sok fotózni szerető ember is jobban értene a gépéhez és értené hogy mik a gépének határai

igazi hős 2017.04.27. 13:20:59

@mpl: "mennyit hasznosít ebből a fényérzékeny réteg" Mindig 100%-ot hasznosít, a kérdés az, hogy mennyit "reagál" egységnyi fényre. Régen a filmeknél még azt kellett eldönteni, hogy mennyi fény hatására sötétedjen el, ma azt adjuk meg, hogy generált jelet mennyivel erősítjük fel. Teljesen más működés, az eredmény viszont teljesen hasonló: zajos lesz a kép. (Ettől független igazad van Oleg Kontárral kapcsolatban.)

mpl 2017.04.27. 13:49:59

Sosem hasznosít 100%-ot, fényvisszaverés, diszperzió, felületi elnyelés, stb...
Amúgy, ahogy nincs "0" denzitás, úgy a Dmax is csak egy elméleti szám, merthogy amint elérjük, rögtön vissza is fordul a denzitásgörbe, köszönhetően a Schwartzschild-effektusnak.
Viszont analog fotó estében, ha szerencsénk van, szép szolarizált képet kapunk

cardiobascuralis 3 2017.04.27. 14:53:04

Az expozíció szóra, amíg ismerték a magyarok a magyar nyelvet, a megvilágítás szót használták a fényképészek. Amíg voltak fényképészek, akiknek a helyét aztán átvették a fotósok.

MSimon 2017.04.27. 15:03:25

Ez a rész egy kicsit zavaros nekem: "az expozíció, a blende, a záridő, a fényérzékenység mind-mind a fényről szól." Nem úgy van, hogy az expozíció a három utána következő összesége?

cardiobascuralis 3 2017.04.27. 15:06:35

Amúgy tényleg kiváló és hiánypótló cikk.
(Pedig ritkán írok ilyet.)
Csak így tovább!

Ja, szabványok - én még használtam olyan filmet, amin GOSZT-ban volt megadva a fényérzékenység (szovjet szabvány), illetve DIN-ben (ami meg német).
A GOSZT és az ASA nagyjából ugyanaz volt (és ma kb. ugyanez az ISO is), míg a DIN-nél 3 értékenként nőtt duplájára az érzékenység, a 21 DIN volt a mai ISO 100-nak megfelelő, a 24 = 200, 27 = 400 stb.

A fényrekesznél pedig azért ezek a számok, mert minden szám dupla fénymennyiséget jelent, tehát a 2-es rekesznél dupla annyi fény jut be, mint 2,8-nál, 2,8-nál dupla annyi, mint 4-nél stb. - ugyanis mivel felületet szabályoz a rekesznyílás, négyzetesen számít az érték (nagyon leegyszerűsítve: a kör felületét/területét a sugár négyzetét használva kapjuk meg).

cardiobascuralis 3 2017.04.27. 15:08:35

@MSimon:
Nem az összessége, inkább a szorzatuk, de alapvetően jó helyen tapogatózol.
De pont emiatt az expozíció, azaz a megvilágítás is a fényről szól.

MSimon 2017.04.27. 15:21:17

@cardiobascuralis 3: Akkor úgy kérdezem, hogy van expozíció a blende, a záridő és a fényérzékenység együttes jelenléte nélkül? Mert ha nincs (tehát nincs blende, nincs záridő és nincs fényérzékenység), akkor rossz a mondat, amire rátapogatóztam; ha van, akkor azzal a tényezővel, ami a különbséget adja miért nem foglalkozik a cikk? :-)

cardiobascuralis 3 2017.04.27. 15:38:23

@MSimon:
Persze, expozíció akkor is van, csak nem lesz fénykép az eredménye.
Tehát ha felkapcsolod a villanyt, az már expozíció, pedig nincs még fényképezőgép sem a közelben. Viszont ki vagy téve a fénynek - azaz exponálva vagy.

A latin exponere szó, amiből az expozíció ered, szó szerint azt jelenti, hogy nyugalmi helyzetből/nyugalomból kivéve.

MSimon 2017.04.27. 15:48:28

@cardiobascuralis 3: Ha azonban úgy van, ahogy mondod, akkor a fényképezőgép esetében nincs expozíció/megvilágítás, ha nem jelenik meg a záridő, hiszen ebben az esetben nem jut fény (sem a fény hiánya) az érzékelőre/filmre.

cardiobascuralis 3 2017.04.27. 15:57:46

@MSimon:
Ha nincs záridő, azaz nincs nyitva a rekesz, akkor persze, nincs expozíció.

De szerintem csak félreértetted a mondatot, és még mindig ezt a gittet rágod.
Pedig a mondat teljesen helyes és félreérthetetlen. Valóban mind a 4 megnevezés a fényről szól, ahhoz kötődik, melyik így, melyik úgy.

cardiobascuralis 3 2017.04.27. 15:58:52

@MSimon:
Ja, bocs, ha nincs záridő, a fény hiánya jut a filmre, bár ez azért eléggé értelmetlen.

MSimon 2017.04.27. 16:02:35

Ja, valóban nem értem, mert úgy gondolom, hogy mind a három az expozíció része, és az expozíciónak nincs olyan része, amelyik nem a három valamelyike lenne. Itt ragadtam le. Akkor mi az expozíció? Hogyan lehet _exponálni a filmet_ (fényképezni) a három nélkül?

Fotósképző · https://www.fotoskepzo.hu 2017.04.27. 16:09:47

Mi a "szentháromság" 3. pontjára az érzékenység helyett inkább a kompozíciót szoktuk állítani (megemlítve persze, hogy technikai szempontból az érzékenység áll ott), ami így sokkal gyakorlatiasabb megközelítés. Ugyanis amikor fotózunk, akkor az érzékenységet állítgatva nem változnak a fotó részletei, elemei, hanem csak a rekesz, a záridő és a kompozíció beállításai határozzák meg az elkészült fotó képi jellemzőit.

Egyébként a cikk elköveti azt a hibát, hogy nagyon leegyszerűsíti a fényképezést (mégha poénkodik is ezen az elején), ami így félrevezető. A fentiekre tényleg csak egy szűk és egyszerű vázlatként érdemes tekinteni, és érdemes részletesebben megtanulni, de főleg gyakorolni is mindent. Minél többet gyakoroljuk, annál jobban értjük az egészet – nálunk is ezen van a hangsúly. A fényképezés ugyanúgy egy szakma, amit ha igényesen akarunk művelni, akkor ennél sokkal többet kell tanulni róla a gyakorlatban is. Hasonlóan a kereskedéshez, amit e reklámblog gazdája, a Tripont kereskedőcég végez.

Ződ2000 · http://egzostive.com 2017.04.27. 16:28:54

szuper poszt, kötelező irodalom minden amatőr fotósnak :)

Bobby Newmark 2017.04.27. 16:41:00

@cardiobascuralis 3: Egyrészt a nyelv folyamatosan változik, az "expó" szó a fotós szakmai nyelvben pontosan ugyanolyan magyar szó, mint a "megvilágítás", és valószínűleg ma már többen értik. Továbbá ez esetben picsára nem véletlen, hogy a hűdemagyarabb változat kikopott, amint látod pont össze is keverték már itt is a kommentek közt.

Bobby Newmark 2017.04.27. 16:51:39

Azt egyébként nem teljesen értem, minek megtanulni a számokat, ha úgyis szabványos minden, ÉS a fényképezőgép úgyis kiírja. Elég érteni, hogy mit jelent, sztem. Pont senki nem kíváncsi rá, és nincs is gyakorlati haszna, ha tudja az ember, hogy nincs 1/1267-es záridő, pl.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.04.27. 16:53:50

@igazi hős:

Hallgattál volna, bölcs maradtál volna.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.04.27. 17:37:10

"De mi a baj azzal, ha zajos, szemcsés a kép? Az, hogy életlennek tűnik."

Ezt a kijelentést kicsit finomítsuk. Vannak esetek, amikor egy kis zaj szubjektíve élesíti a képet. Igaz, ez inkább csak fekete-fehér képekre igaz.

"A digitális gépekben ugyanis elektromos úton erősítik fel a képérzékelő jelét, a felerősítés pedig zajosodáshoz vezet."

Ez így nem igaz. Az erősítés önmagában alig növeli a zajt, mivel CMOS-nál ált. már a szenzoron van egy igen kis zajú erősítőfokozat. A zajt nem az erősítés okozza, hanem a rossz jel/zaj viszony, ami jellemző a gyenge megvilágításra. Ugyanis a szenzornak eleve van egy sajátzaja, ezt jóval meghaladnia a hasznos jelnek.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.04.27. 17:39:46

@Bobby Newmark:

Auto állásban bármilyen záridő előfordulhat. Akár 1/1267 is.

cardiobascuralis 3 2017.04.27. 19:15:32

@Bobby Newmark:
Igen, ezért írtam, hogy amikor fényképészek voltak, még tudtak magyarul. Ma már inkább csak fotósok vannak, és nem tudnak.

Az, hogy mindenki fényképez minden szarral, mert ma már lassan a sótartónak is lesz fényképező funkciója, csak tovább ront a helyzeten.

De ugyanez van egy csomó egyéb szakmánál is, autóktól a szakácskodásig.
Ahogy a sok ostoba hozzá nem értő nekiáll okoskodni, onnan bizony romlik a nyelv magyarsága és szakmaisága (merthogy a változás mindig ebbe az irányba hat).

MSimon 2017.04.27. 19:53:02

@cardiobascuralis 3: Párdon, a fény hiánya (a te példádból a lámpa lekapcsolása) sem jut a filmre, mert a redőny nem engedi. :-)
De inkább várok a feltett kérdésemre valami értelmező válaszra, talán posztíró megszán.

Oleg Gontar 2017.04.27. 20:06:28

@mpl: ?? Eszkozoket irtam a megvilagitashoz, amivel a megvilagitas mennyiseget, minoseget befolyasolni lehet.

Az erzekenysegnek meg koze nincsen ahhoz amit irsz, az egy sima erosites meg a digitalizalas elott.

mpl 2017.04.27. 20:18:17

@cardiobascuralis 3: egészen pontosan a "kinntartás" szót használták
Lásd pl Veres Ferenc, Fenyképészeti értesítő

Duplaxiii 2017.04.27. 20:23:41

@Oleg Gontar:
Apám... ezt nem kellett volna...
Tényleg, az Otto motoroknál sem alap az oktánszáma a benzinnek...

mpl 2017.04.27. 20:23:52

@Oleg Gontar:
A film/érzékelőlap megvilágításanak erősségét nem határozza meg a megvilágító eszköz milyensége.
Akár a Nap, akár lámpa, vagy vaku, a rekesz és idő szorzata adja a megvilagítás mértékét.
Ilyen alapon befolyásolná a film ASA érteke is, de nem teszi.
Adott feketedés eléréséhez, adott fénymennyiség szükséges.
Ha változtatod a rekeszt, változtatni kell az időt is, hogy ugyanannyi fény jusson a gépbe.

Duplaxiii 2017.04.27. 20:29:53

@cardiobascuralis 3:
Gyakorlatilag nem vitatkozni akarok, de az expozíció egy gyűjtőfogalom, magának a kép elkészítésének ez egészét jelenti. Az expozíció része a megvilágítás, az idő, a blende, a "film" érzékenysége stb., azaz ezekből áll össze az expozíció.
Nem értem mi a baj a fényképész és a fotós között? Egy fényképész régen a stúdióban ült és a laborban dolgozott. A fotós meg járhatta a világot is, majd később dolgozott a laborba. Szerinted a Mosoly Album alapfényképésze, aki zseniális babaképeket, esküvői képeket készített az üzletben, mondjuk a Nyugatinál, az jobb, több, mint egy hivatásos sportfotós, mondjuk az MTI-nél?
Szerintem te az amatőrökre gondoltál, de azonálsem a fényképezős amatőrök a gázak, hanem a ma MOBILOSOK!

Oleg Gontar 2017.04.27. 20:58:16

@mpl: ezzel teljesen egyetertek, de ha mar szentharomsagrol, nem kettosegrol beszelunk, akkor a megvilagitasnak van szerepe.

Egyebkent szeritnm meg igy is tevedsz.

Az expozicio ugyan a rekesz es sebessegbol all ossze, de ott a zsebedben a vaku, eloveszed, es a targy megvilagitasat megvaltoztatva mas lesz a kep. TEHAT a megvilagitas reszt vesz a kep elkeszuleseben, NEM CSAK a rekesz es a zarido all rendelkezesedre hogy a kepet befolyasolni tudd.Ha a megvilagitast alakitod, akkor maris valtoztathatod a masik ket parameter ezert szentharomsagrol van szo, mert mind hat a masikra, es mitn a peldambol kiderul a megvilagitas szurozessel a masikket parametert mozgathatod. (Ebbol a szempontbol az ironak igaza van hgoy az erzekenyseg is oda tartozik, de en azt inkabb csak lehetoseg kiterjesztesnek mondanam, mert ne migazan ad hozza a meglevo dolgokhoz semmit.

Oleg Gontar 2017.04.27. 20:59:58

@Duplaxiii: ezt melyik kijelentesemre irod?

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.04.27. 21:01:35

@mpl:

Amit írsz, az általában igaz, vagyis az ún. reciprocitás tartományán belül, de azon kívül már nem. Extrém erős és túl gyenge megvilágítás esetén fellép a Schwarzschild-effektus - aminek semmi köze a Schwarzschild-határhoz, bár ugyanarról a Schwarzschildről nevezték el őket.

Fotósképző · https://www.fotoskepzo.hu 2017.04.27. 23:03:01

@MSimon: @cardiobascuralis 3: @Oleg Gontar: @Kovacs Nocraft Jozsefne: @mpl: @Duplaxiii: Na, kedves szaktársak, itt a Megoldás, nagy m-mel, a Nagy Testvér egyik ügynöke megoldotta a rohadt ISO kérdést, most már dobhatjuk ki a fényképezőgépeket, mert a mobilokkal már _mindent_ le lehet fotózni végre valahára: index.hu/tech/2017/04/27/megoldottak_a_mobilos_ejszakai_fotozas_problemajat/

Én már a kukába hajítottam az összes gépemet, a tieteket is szívesen kidobom, csak adjátok ide! ;)

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.04.28. 06:39:24

@bestpixel:

Annyira azért nem hülyeség a dolog, már amennyire egy laikus ismertetőjéből megállapítható. Lényegében a dark frame subtraction eljárás azon hátrányát küszöböli ki, hogy exponálás közben elmozdulhat s kamera. Mivel sok rövidet exponál, az exponálások közti elmozdulások eltüntethetők, miközben továbbra is alkalmazható a dark frame subtraction.

Lényegében azt csinálja, mint pl. a Mercali a videókkal.

De nem csodaszer, az eredmény olyan lesz, mint egy állókép hagyományos dfs-nel, az meg nem csodaszer.

Azért ha PC közelébe kerülök, megnézem a belinkelt oldalt is.

Boros Paholcsek Attila 2017.04.28. 10:53:51

@MonsieurCubée: @rockjano: @cardiobascuralis 3: @Ződ2000: Köszönjük a pozitív visszajelzéseket, folytatni fogjuk a cikket.

Bobby Newmark 2017.04.28. 12:55:23

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Gépfüggő. Nálam pl nem. Viszont manuál távkioldóval tényleg bármi.

cardiobascuralis 3 2017.04.28. 17:58:20

@mpl:
Lehet, hogy volt olyan is az 1800-as években, de a század közepe táján már megvilágítást használtak.
Az etimológiát meg leírtam fentebb.

cardiobascuralis 3 2017.04.28. 18:11:00

@bestpixel:
Egyszer azért ki kéne próbálni személyesen a saját telefonommal, hogy mit javít a képen, csak nem találom az appot (mivel Androidra írták, elméletileg mindegyik 'droidos gépre jó).
Ha a bemozdulás javítására is jó, akkor akár nappali fényképezésnél is lehetne használni.

@Oleg Gontar:
Butaságot írsz.
A vakuval azt éred el, mintha nagyobb időt vagy nagyobb rekeszt adnál. Csak mivel utóbbi kettő csak statikus téma fényképezésénél ad jó eredményt, kitalálták a vakut, hogy ne kelljen a zárat sokáig kinyitni, meg legyen a képnek mélysége is.

@mpl:
Ezt azért gondold át még egyszer.
A film érzékenysége a megvilágítási érték csökkentésére vagy növelésére jó, általában ugye az érzékenyebb filmek felé, hogy kis fény esetén is lehessen fényképezni, ahol mondjuk egy 100 ISO-s filmen csak a sötétség látszana, egy 1600-ason élvezhető kép lesz.
(Arról nem is beszélve, hogy régen volt olyan lehetőség, hogy mondjuk egy 400-as filmre 1600-as (fekete-fehér) filmnek megfelelő beállításokkal fotóztál, aztán leadtad az MTI-laborban - máshol szerintem nem foglalkoztak ilyennel, házi hívólaborban szintén nem hiszem, hogy meg lehetett volna csinálni -, hogy 1600-assal van fotózva, úgy hívják elő, és csodás képeket eredményezett, míg ugyanarra a filmre 400-as beállításokkal fotózva csak homályos foltokat láttál volna. Koncertfotósok használták előszeretettel ott, ahol nem lehetett/nem volt szabad vakuzni, és hát egy 400-as film tizedébe került, mint egy 1600-as).

Fotósképző · https://www.fotoskepzo.hu 2017.04.28. 18:31:15

@Kovacs Nocraft Jozsefne: @cardiobascuralis 3: Maga a szoftver nyilván nem rossz, csak a hír hangvétele miatt linkeltem be, hogy már megint a mobiltelefonok csodás képességeiról van szó. Ami akár igaz is lehet, de csak a saját képernyőjének méretében...

Egyébként már vagy 10-12 éve olvastam és láttam ilyen zajcsökkentő szoftvert. Talán egy spanyol fotós fórumon írta valaki, hogy írt egy ilyen szoftvert. Hát, leesett az állam: 2 fotóból gyakorlatilag zajmentes fotót készített a szoftver (egymás után, állványról, nagy ISO-val készített fotók voltak). Kiváltképp az akkori képérzékelők eléggé zajos világában...

mpl 2017.04.28. 18:37:31

@cardiobascuralis 3:
A film érzékenysége befolyásolja a megvilágítási időt, de ettól még az idő és reksz szorzata adja a helyes expozíciót.
A film érzékenysége mint befolyásoló tényező többek között pl a rajzra van hatással, minél magasabb érzékenységű filmet használsz, annál több tónus van a negatívodon, cserébe szemcsésebb a kép. Ezt küszöbölte ki pl a Kodak Tmax technológia, 400 ASA volt az érzékenysége, 1600-as film kereskedelmi forgalomban nem volt.
Amire gondolsz lehetőségként, az az, hogy a 400-as filmet 1600-ra lőttük és aztán úgy is hívtuk elő-ezt hívjak push-hivásnak-és otthon is meg lehet csinálni. Bizonyos határok között még színesben is.
Pl a Kodak TriX filmet Xtolban vagy Neopan hívóban hívni, de szemcseméretnövekedés az ára.
A negatívot általaban témához választjuk, ugyanis a tónusátfogás (lattitűd) függ az érzékenységtől, ezt valamelyest szabályozhatjuk a hívó fajtájával és azzal, hogy milyen papírra nagyítunk.
(Analóg fotóról beszélünk...) tehát lagy/normál/kemény negatívra fotózva hívhatok lágy/normal/kemeny hívóval aztán nagyíthatok lágy/normál/kemény gradációjú papírra, amit hívhatok lágy/normál/kemény hívóval, vagy ezekkel sorban...és így lehet a tónust es a rajzot gazdagon variálni.
És akkor meg utóvilágításról és effektusokról nem is beszéltünk

mpl 2017.04.28. 18:38:58

@Kovacs Nocraft Jozsefne: úgy általában írtam, mert nem akartam itt iskolát nyitni, tanítottam eleget anno

mpl 2017.04.28. 18:45:41

@Oleg Gontar:
Szerintem olvass még pár könyvet, Sevcsik, Heffele, Kun, Polster, Dulovits, Steiner, Kunfalvy, Fáry es Vermes...ne Scott Kelbyvel kezdd el

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.04.28. 18:52:09

@bestpixel:

A szokásos klikkvadász cím. Azért DSLR-hez hasonlítani...

Elolvastam az angol cikket, ott említik, hogy bizony csak állvánnyal készült képeknél alkalmazható. Tehát akkor nem áll a Mercali-párhuzamom.

@mpl:

"tanítottam eleget anno"

Mondjuk ez látszik is a kommentjeidből.

mpl 2017.04.28. 18:54:59

@Kovacs Nocraft Jozsefne: bocs, senkit nem akartam kioktatni, csak nem szoktam körbeírni a dolgokat.
Gyorsabban gondolkodom, mint ahogy írok, ezért néha úgy tűnik, mintha...

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.04.28. 19:34:44

@mpl:

Félreértettél. Nem arra céloztam, hogy kioktató lennél, hanem arra, hogy láthatóan van tudás és tapasztalat a kommentjeid mögött, ami után nem lep meg, hogy anno tanítottál is.

cardiobascuralis 3 2017.04.29. 16:14:11

@mpl:
Nem, a film érzékenysége is benne van a szorzatban. Hiába állítasz jó rekeszt meg zársebességet, ha a film túl érzékeny vagy nem elég érzékeny ahhoz a szorzathoz.

Ezért bizony a 3 érték szorzata adja a helyes megvilágítást.

Tehát mondjuk verőfényben egy 250-es záridő meg egy 11-es blende 100-as filmre jó képet ad, de 400-asra már beég. Pedig ugye minden változatlan, csak az érzékenység más.
A digitális gépeket kevéssé ismerem, analóggal fotóztam sokáig, még mindig megvan, de már kezdett szétesni az öreg Praktica, már nem is használom vagy 10 éve - meg lehetne javíttatni talán, de minek.

mpl 2017.04.29. 16:29:39

@cardiobascuralis 3:
a 'szentháromság'-ban benne van, de a számításban nem.
A rekesz/idő kiszámîtása valóban a fényerzékenység figyelembevételével történik, de bármerre változtatható. Ha a példádnál maradunk, ha a 100 asa, 250/11 beállítás jó az adott feketedés eléréséhez, akkor, ha 400-as filmet használsz, vagy a rekeszt zárod 22-re, vagy az időt rövidíted 1/1000-re, és akkor pont ugyanannyi fény jut a filmre, ami eleg a Dmax eléréséhez. Egy rekesz ugyanis 3 DIN érzekenységnek felel meg, az említett esetben a 100 ASA 21 DIN-nek felel meg, a 400 pedig 27 DIN-nek.
És ezek a szabályok érvényesek a digitális fotózásnál is.
A rekesz/záridő függvenyt aszerint változtatjuk, hogy mit fényképezünk, mert ezzel befolyásolható pl. a mélységélesség, a tárgy bemozdulása, stb.

cardiobascuralis 3 2017.04.29. 18:57:01

@mpl:
Magyarán beleszámít a harmadik tényező, az érzékenység is.
Akkor nem számítana bele, ha ugyanannyi fénynek kellene bejutni, bármilyen érzékeny is a film.

Csak akkor nem számít, ha mindig ugyanolyan érzékenységet használsz.

A DIN-ASA értékekről pont én írtam fentebb, ha megkeresed.

"A rekesz/záridő függvenyt aszerint változtatjuk, hogy mit fényképezünk, mert ezzel befolyásolható pl. a mélységélesség, a tárgy bemozdulása, stb."
Ezt nem is vitatta senki. Adott érzékenység esetén e kettő szorzatának (pontosabban a zársebesség × fényérzékenység négyzete szorzatnak) kell azonosnak lennie ugyanazon fénymennyiséghez (tehát ha az egyiket egy szabványos értékkel növelem, a másikat egy szabványos értékkel csökkenteni kell).

De hogy ez a fénymennyiség mire elég, azt az érzékenység befolyásolja.
Tehát az érzékenység is pont ugyanolyan fontos tényező, mint a másik kettő.

mpl 2017.04.29. 19:25:51

@cardiobascuralis 3: elbeszélünk egymás mellett, nekem ennyi időm nincs

cardiobascuralis 3 2017.04.29. 21:24:15

@mpl:
Nem elbeszélünk, hanem butaságot írtál, és azt véded körömszakadtáig.

fotó videó